A katolikus iskolahagyomány Budakeszin

A török uralom idején kipusztult, illetve szétszóródott magyarnyelvű lakosság helyébe a földbirtokos Zichy család a 17. század végétől folyamatosan németajkú lakosokat telepített Budakeszire. A helyben lakó plébános által írt anyakönyv első bejegyzése 1699-ből maradt ránk. Nem sokkal ezután az egyházi előírások szerint valamilyen formában megindulhatott az oktatás a telepesek gyermekei számára. Az egyházi iskolával kapcsolatban az első írásos emléket az 1715. évi anyakönyv őrizte meg számunkra. A későbbi esztendőkből folyamatos feljegyzéseink vannak a katolikus iskoláról, illetve tanítóiról.

Az 1817-es egyházlátogatási jegyzőkönyv pontos leírást ad az 1776-ban a templom tőszomszédságában az "egyház által épített és fenntartott emeletes iskoláról", melynek épülete napjainkban is áll. Emeletén két osztályterem és a segédtanító szobája, földszintjén pedig a kántortanító tágas lakása volt. Ebbe az iskolába közösen jártak fiúk és lányok mindaddig, amíg a község a leány-ifjúság nevelésére és oktatására meg nem hívta az Isteni Megváltóról nevezett Kongregáció nővéreit  és számukra egy Fő utcai községi épületben lakást és a leány iskolások számára tantermeket jelölt ki, az 1888-89. iskolai évtől kezdődően.

Ugyanakkor az egyházközség az emeletes iskolát - Bagolyvárat - használatra átengedte a községnek arra az időszakra, amíg az iskolai célokat szolgál. 1888-ban a fiúiskola is a község kezelésébe került A leányiskola egyházközségi iskola maradt a szerzetes nővérek vezetésével.

Jelentős változás történt a budakeszi oktatás történetében, amikor Miller József plébános kitartó buzgólkodásának eredményeképpen gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatási miniszter anyagi támogatásával és Prohászka Ottokár püspök közbenjárásával 1927-ben lerakták a modern leányiskola és az Isteni Megváltó Leányai szerzetesrend zárdájának alapkövét. Ebben az épületben folyt a nővérek vezetésével a leányok tanítása 1948-ig, amikor az iskolákat államosították.

A háború után a nővérek hatosztályos polgári iskolát is indítottak. 1950-ben kényszerültek abbahagyni több évtizedes munkájukat.
A Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium alapítása

Új iskola alapítására akkor nyílt lehetőség, amikor a Főpásztor 1990. január 6-i köriratában felszólította az egyházközségeket, hogy jelentsék a területükön lévő visszaigényelhető államosított tulajdonukat. A budakeszi egyházközség élve a lehetőséggel 1990. január 19-én visszaigényelte az államosított zárda iskolát.

A Budakeszi Önkormányzat 221/1991./XI.22,/ számú önkormányzati határozatának 1. pontja szerint az 199l. évi XXXII.14.§ értelmében a Budakeszi, Széchenyi u. 141. sz. alatti 2286. hrsz. 6020 m2 területű ingatlant a rajta levő három épülettel együtt visszaszolgáltatja. Ennek alapján vette használatba az iskolát az egyházközség.

Az egyházközség 1990. október 15-én tartott képviselőtestületi ülésén határozott a nyolcosztályos katolikus gimnázium megalapításáról. A gimnázium Prohászka Ottokár /1858-1927/ volt székesfehérvári püspök /1905-1927/ nevét viseli, példaképül állítva a diákok elé egyéniségének sokszínűségét munkái alapján /melyet méltatója, Schütz Antal így foglal össze:

"minden egyes kötet Prohászka szellemi organizmusának egy-egy hosszmetszete, mely egy egész embert mutat: teológust, filozófust, elmélkedőt, gyakorlati lelkipásztort, szociológust, nemzetirányítót, kultúrfilozófust, felsőbbséges esszéistát, vátest, költőt, misztikust, szellemes utazót és talpraesett publicistát s felsőbbséges szónokot a szónokság egész területén, homiléta és egyházi ünnepi kultúrszónok, konferencia- és lelkigyakorlat-vezető, ünnepi kultúrszónok, szövetkezeti agitátor, politikai debatter, értekező előadó és lelki gazdagságát, Krisztusképűségét, melyet nemcsak saját maga formálására használt, hanem évtizedekig tartó nevelő munkája révén az ifjúságba plántált". A gimnázium az 1991-92-es tanévben kezdte meg működését hat osztállyal (két 5., egy 6., egy 7., egy 8. és egy 9.), mint az ország 1945 után alapított első ilyen típusú oktatási intézménye.
Telefon:
06-23-451-982, 06-23-451-946
Fax: 06-23-451-344
Igazgató: Kőrösiné dr. Merkl Hilda
igazgato@prohaszka-budakeszi.hu
Tanulmányi igh.: Jámbor Erzsébet
Fogadó óra: szerda 11:55-12:35
jambor.erzsebet@prohaszka-budakeszi.hu
Általános igh.: Bilik János
Fogadó óra: kedd 12:00-13:00
bilik.janos@prohaszka-budakeszi.hu
Püspöki biztos: Filó Kristóf
Gazdasági osztály:
Vezető: Molnár Zsuzsanna
molnar.zsuzsa@prohaszka-budakeszi.hu
Tel.:06-23-454-275
A katolikus iskolahagyomány Budakeszin

A török uralom idején kipusztult, illetve szétszóródott magyarnyelvű lakosság helyébe a földbirtokos Zichy család a 17. század végétől folyamatosan németajkú lakosokat telepített Budakeszire. A helyben lakó plébános által írt anyakönyv első bejegyzése 1699-ből maradt ránk. Nem sokkal ezután az egyházi előírások szerint valamilyen formában megindulhatott az oktatás a telepesek gyermekei számára. Az egyházi iskolával kapcsolatban az első írásos emléket az 1715. évi anyakönyv őrizte meg számunkra. A későbbi esztendőkből folyamatos feljegyzéseink vannak a katolikus iskoláról, illetve tanítóiról.

Az 1817-es egyházlátogatási jegyzőkönyv pontos leírást ad az 1776-ban a templom tőszomszédságában az "egyház által épített és fenntartott emeletes iskoláról", melynek épülete napjainkban is áll. Emeletén két osztályterem és a segédtanító szobája, földszintjén pedig a kántortanító tágas lakása volt. Ebbe az iskolába közösen jártak fiúk és lányok mindaddig, amíg a község a leány-ifjúság nevelésére és oktatására meg nem hívta az Isteni Megváltóról nevezett Kongregáció nővéreit  és számukra egy Fő utcai községi épületben lakást és a leány iskolások számára tantermeket jelölt ki, az 1888-89. iskolai évtől kezdődően.

Ugyanakkor az egyházközség az emeletes iskolát - Bagolyvárat - használatra átengedte a községnek arra az időszakra, amíg az iskolai célokat szolgál. 1888-ban a fiúiskola is a község kezelésébe került A leányiskola egyházközségi iskola maradt a szerzetes nővérek vezetésével.

Jelentős változás történt a budakeszi oktatás történetében, amikor Miller József plébános kitartó buzgólkodásának eredményeképpen gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatási miniszter anyagi támogatásával és Prohászka Ottokár püspök közbenjárásával 1927-ben lerakták a modern leányiskola és az Isteni Megváltó Leányai szerzetesrend zárdájának alapkövét. Ebben az épületben folyt a nővérek vezetésével a leányok tanítása 1948-ig, amikor az iskolákat államosították.

A háború után a nővérek hatosztályos polgári iskolát is indítottak. 1950-ben kényszerültek abbahagyni több évtizedes munkájukat.
A Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium alapítása

Új iskola alapítására akkor nyílt lehetőség, amikor a Főpásztor 1990. január 6-i köriratában felszólította az egyházközségeket, hogy jelentsék a területükön lévő visszaigényelhető államosított tulajdonukat. A budakeszi egyházközség élve a lehetőséggel 1990. január 19-én visszaigényelte az államosított zárda iskolát.

A Budakeszi Önkormányzat 221/1991./XI.22,/ számú önkormányzati határozatának 1. pontja szerint az 199l. évi XXXII.14.§ értelmében a Budakeszi, Széchenyi u. 141. sz. alatti 2286. hrsz. 6020 m2 területű ingatlant a rajta levő három épülettel együtt visszaszolgáltatja. Ennek alapján vette használatba az iskolát az egyházközség.

Az egyházközség 1990. október 15-én tartott képviselőtestületi ülésén határozott a nyolcosztályos katolikus gimnázium megalapításáról. A gimnázium Prohászka Ottokár /1858-1927/ volt székesfehérvári püspök /1905-1927/ nevét viseli, példaképül állítva a diákok elé egyéniségének sokszínűségét munkái alapján /melyet méltatója, Schütz Antal így foglal össze:

"minden egyes kötet Prohászka szellemi organizmusának egy-egy hosszmetszete, mely egy egész embert mutat: teológust, filozófust, elmélkedőt, gyakorlati lelkipásztort, szociológust, nemzetirányítót, kultúrfilozófust, felsőbbséges esszéistát, vátest, költőt, misztikust, szellemes utazót és talpraesett publicistát s felsőbbséges szónokot a szónokság egész területén, homiléta és egyházi ünnepi kultúrszónok, konferencia- és lelkigyakorlat-vezető, ünnepi kultúrszónok, szövetkezeti agitátor, politikai debatter, értekező előadó és lelki gazdagságát, Krisztusképűségét, melyet nemcsak saját maga formálására használt, hanem évtizedekig tartó nevelő munkája révén az ifjúságba plántált". A gimnázium az 1991-92-es tanévben kezdte meg működését hat osztállyal (két 5., egy 6., egy 7., egy 8. és egy 9.), mint az ország 1945 után alapított első ilyen típusú oktatási intézménye.
Éves program
Galéria
Hitélet
Verseny eredmények
Házirend
Csengetési rend
Kapcsolat
Naptár
Főoldal
Jelenünk
Múltunk
Felvétel
Szakkör
Programok
Végzett diákjaink
Tanárok
Alapítványok
Kórus
Projektmunka
Elérhetőségek