
A katolikus iskolahagyomány Budakeszin
A török uralom idején kipusztult, illetve szétszóródott magyarnyelvű
lakosság helyébe a földbirtokos Zichy család a 17. század végétől
folyamatosan németajkú lakosokat telepített Budakeszire. A helyben
lakó plébános által írt anyakönyv első bejegyzése 1699-ből maradt
ránk. Nem sokkal ezután az egyházi előírások szerint valamilyen
formában megindulhatott az oktatás a telepesek gyermekei számára. Az
egyházi iskolával kapcsolatban az első írásos emléket az 1715. évi
anyakönyv őrizte meg számunkra. A későbbi esztendőkből folyamatos
feljegyzéseink vannak a katolikus iskoláról, illetve tanítóiról.
Az 1817-es egyházlátogatási jegyzőkönyv pontos
leírást ad az 1776-ban a templom tőszomszédságában az "egyház által
épített és fenntartott emeletes iskoláról", melynek épülete
napjainkban is áll. Emeletén két osztályterem és a segédtanító
szobája, földszintjén pedig a kántortanító tágas lakása volt. Ebbe
az iskolába közösen jártak fiúk és lányok mindaddig, amíg a község a
leány-ifjúság nevelésére és oktatására meg nem hívta az Isteni
Megváltóról nevezett Kongregáció nővéreit és számukra egy Fő
utcai községi épületben lakást és a leány iskolások számára
tantermeket jelölt ki, az 1888-89. iskolai évtől kezdődően.
Ugyanakkor az egyházközség az emeletes iskolát
- Bagolyvárat - használatra átengedte a községnek arra az időszakra,
amíg az iskolai célokat szolgál. 1888-ban a fiúiskola is a község
kezelésébe került A leányiskola egyházközségi iskola maradt a
szerzetes nővérek vezetésével.
Jelentős változás történt a budakeszi oktatás
történetében, amikor Miller József plébános kitartó buzgólkodásának
eredményeképpen gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatási
miniszter anyagi támogatásával és Prohászka Ottokár püspök
közbenjárásával 1927-ben lerakták a modern leányiskola és az Isteni
Megváltó Leányai szerzetesrend zárdájának alapkövét. Ebben az
épületben folyt a nővérek vezetésével a leányok tanítása 1948-ig,
amikor az iskolákat államosították.
A háború után a nővérek hatosztályos polgári
iskolát is indítottak. 1950-ben kényszerültek abbahagyni több
évtizedes munkájukat.
A Prohászka
Ottokár Katolikus Gimnázium alapítása
Új iskola alapítására akkor nyílt lehetőség,
amikor a Főpásztor 1990. január 6-i köriratában felszólította az
egyházközségeket, hogy jelentsék a területükön lévő
visszaigényelhető államosított tulajdonukat. A budakeszi
egyházközség élve a lehetőséggel 1990. január 19-én visszaigényelte
az államosított zárda iskolát.
A Budakeszi Önkormányzat 221/1991./XI.22,/
számú önkormányzati határozatának 1. pontja szerint az 199l. évi
XXXII.14.§ értelmében a Budakeszi, Széchenyi u. 141. sz. alatti
2286. hrsz. 6020 m2 területű ingatlant a rajta levő három
épülettel együtt visszaszolgáltatja. Ennek alapján vette használatba
az iskolát az egyházközség.
Az egyházközség 1990. október 15-én tartott
képviselőtestületi ülésén határozott a nyolcosztályos katolikus
gimnázium megalapításáról. A gimnázium Prohászka Ottokár /1858-1927/ volt
székesfehérvári püspök /1905-1927/ nevét viseli, példaképül állítva
a diákok elé egyéniségének sokszínűségét munkái alapján /melyet
méltatója, Schütz Antal így foglal össze:
"minden egyes kötet Prohászka szellemi
organizmusának egy-egy hosszmetszete, mely egy egész embert mutat:
teológust, filozófust, elmélkedőt, gyakorlati lelkipásztort,
szociológust, nemzetirányítót, kultúrfilozófust, felsőbbséges
esszéistát, vátest, költőt, misztikust, szellemes utazót és
talpraesett publicistát s felsőbbséges szónokot a szónokság egész
területén, homiléta és egyházi ünnepi kultúrszónok, konferencia- és
lelkigyakorlat-vezető, ünnepi kultúrszónok, szövetkezeti agitátor,
politikai debatter, értekező előadó és lelki gazdagságát,
Krisztusképűségét, melyet nemcsak saját maga formálására használt,
hanem évtizedekig tartó nevelő munkája révén az ifjúságba plántált".
A gimnázium az 1991-92-es tanévben kezdte meg
működését hat osztállyal (két 5., egy 6., egy 7., egy 8. és egy 9.),
mint az ország 1945 után alapított első ilyen típusú oktatási
intézménye.
Naptár
Október
| H
|
K
|
SZ
|
CS
|
P
|
SZ
|
V
|
| 26.
|
27.
|
28.
|
29.
|
30.
|
1.
|
2.
|
| 3.
|
4.
|
5.
|
6.
|
7.
|
8.
|
9.
|
| 10.
|
11.
|
12.
|
13.
|
14.
|
15.
|
16.
|
| 17.
|
18.
|
19.
|
20.
|
21.
|
22.
|
23.
|
| 24.
|
25.
|
26.
|
27.
|
28.
|
29.
|
30.
|
| 31.
|
1.
|
2.
|
3.
|
4.
|
5.
|
6.
|
A katolikus iskolahagyomány Budakeszin
A török uralom idején kipusztult, illetve szétszóródott magyarnyelvű
lakosság helyébe a földbirtokos Zichy család a 17. század végétől
folyamatosan németajkú lakosokat telepített Budakeszire. A helyben
lakó plébános által írt anyakönyv első bejegyzése 1699-ből maradt
ránk. Nem sokkal ezután az egyházi előírások szerint valamilyen
formában megindulhatott az oktatás a telepesek gyermekei számára. Az
egyházi iskolával kapcsolatban az első írásos emléket az 1715. évi
anyakönyv őrizte meg számunkra. A későbbi esztendőkből folyamatos
feljegyzéseink vannak a katolikus iskoláról, illetve tanítóiról.
Az 1817-es egyházlátogatási jegyzőkönyv pontos
leírást ad az 1776-ban a templom tőszomszédságában az "egyház által
épített és fenntartott emeletes iskoláról", melynek épülete
napjainkban is áll. Emeletén két osztályterem és a segédtanító
szobája, földszintjén pedig a kántortanító tágas lakása volt. Ebbe
az iskolába közösen jártak fiúk és lányok mindaddig, amíg a község a
leány-ifjúság nevelésére és oktatására meg nem hívta az Isteni
Megváltóról nevezett Kongregáció nővéreit és számukra egy Fő
utcai községi épületben lakást és a leány iskolások számára
tantermeket jelölt ki, az 1888-89. iskolai évtől kezdődően.
Ugyanakkor az egyházközség az emeletes iskolát
- Bagolyvárat - használatra átengedte a községnek arra az időszakra,
amíg az iskolai célokat szolgál. 1888-ban a fiúiskola is a község
kezelésébe került A leányiskola egyházközségi iskola maradt a
szerzetes nővérek vezetésével.
Jelentős változás történt a budakeszi oktatás
történetében, amikor Miller József plébános kitartó buzgólkodásának
eredményeképpen gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatási
miniszter anyagi támogatásával és Prohászka Ottokár püspök
közbenjárásával 1927-ben lerakták a modern leányiskola és az Isteni
Megváltó Leányai szerzetesrend zárdájának alapkövét. Ebben az
épületben folyt a nővérek vezetésével a leányok tanítása 1948-ig,
amikor az iskolákat államosították.
A háború után a nővérek hatosztályos polgári
iskolát is indítottak. 1950-ben kényszerültek abbahagyni több
évtizedes munkájukat.
A Prohászka
Ottokár Katolikus Gimnázium alapítása
Új iskola alapítására akkor nyílt lehetőség,
amikor a Főpásztor 1990. január 6-i köriratában felszólította az
egyházközségeket, hogy jelentsék a területükön lévő
visszaigényelhető államosított tulajdonukat. A budakeszi
egyházközség élve a lehetőséggel 1990. január 19-én visszaigényelte
az államosított zárda iskolát.
A Budakeszi Önkormányzat 221/1991./XI.22,/
számú önkormányzati határozatának 1. pontja szerint az 199l. évi
XXXII.14.§ értelmében a Budakeszi, Széchenyi u. 141. sz. alatti
2286. hrsz. 6020 m2 területű ingatlant a rajta levő három
épülettel együtt visszaszolgáltatja. Ennek alapján vette használatba
az iskolát az egyházközség.
Az egyházközség 1990. október 15-én tartott
képviselőtestületi ülésén határozott a nyolcosztályos katolikus
gimnázium megalapításáról. A gimnázium Prohászka Ottokár /1858-1927/ volt
székesfehérvári püspök /1905-1927/ nevét viseli, példaképül állítva
a diákok elé egyéniségének sokszínűségét munkái alapján /melyet
méltatója, Schütz Antal így foglal össze:
"minden egyes kötet Prohászka szellemi
organizmusának egy-egy hosszmetszete, mely egy egész embert mutat:
teológust, filozófust, elmélkedőt, gyakorlati lelkipásztort,
szociológust, nemzetirányítót, kultúrfilozófust, felsőbbséges
esszéistát, vátest, költőt, misztikust, szellemes utazót és
talpraesett publicistát s felsőbbséges szónokot a szónokság egész
területén, homiléta és egyházi ünnepi kultúrszónok, konferencia- és
lelkigyakorlat-vezető, ünnepi kultúrszónok, szövetkezeti agitátor,
politikai debatter, értekező előadó és lelki gazdagságát,
Krisztusképűségét, melyet nemcsak saját maga formálására használt,
hanem évtizedekig tartó nevelő munkája révén az ifjúságba plántált".
A gimnázium az 1991-92-es tanévben kezdte meg
működését hat osztállyal (két 5., egy 6., egy 7., egy 8. és egy 9.),
mint az ország 1945 után alapított első ilyen típusú oktatási
intézménye.
Éves program
Galéria
Hitélet
Verseny eredmények
Házirend
Csengetési rend
Kapcsolat
Naptár